A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madrigál. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: madrigál. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. november 4., szombat

John Bennet: All creatures now are merry-minded

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra egy kedves kis madrigált osztok meg. A zeneszerző John Bennet angol barokk komponista.

EN
Dear Reader,

I share a lovely madrigal, today. The composer is John Bennet.

2017. június 10., szombat

Farkas Ferenc: Rózsa madrigál

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra Farkas Ferenc Rózsa madrigálját osztom meg.
Farkas Ferenc a magyar kortárs zene megkerülheteten alakja. Igen terékeny zeneszerző volt és rendkivül sok műfajban alkotott, énekkari műveit sok ifjúsági kórus tartja repertoire-ján. Ilyen műve a mai zene is.

EN
Dear Reader,

I share Ferenc Farkas's Rose madrigal.
Ferenc Farkas is a unavoidable figure of the Hungarian contemporary music. He wrote a lots of pieces and he composed music many genres. He composed lots of pieces for choir, like the music, what I share today.

2017. február 14., kedd

Gastoldi: Amor vittorioso

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra egy kis, kedves, szerelmes madrigált hoztam. A zeneszerző Giovanni Giacomo Gastoldi az olasz későreneszánsz idején élt.

EN
Dear Reader,

I share a comely love madrigal from Giovanni Giacomo Gastoldi, Amor vittorioso.

2016. november 19., szombat

Gesualdo: Moro, lasso, o mio duolo

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra Carlo Gesualdo itáliai, reneszánsz zeneszerző egyik madrigálját hoztam.

Gesualdo (1566-1613) amellett, hogy Venosa hercege volt a zenében is sikerült jelentőset alkotnia. Madrigáljaiban és motettáiban olyan eszközöket (olyan kromatikus módszert) használt, melyet utánna csak a késő XIX. század komponistái kezdtek el használni újra.

EN
Dear Reader,

I share a madrigal from Carlo Gesualdo, Italian, Renaissance composer.

Gesualdo (1566-1613) was the prince of Venosa. He used special techniques in his madrigals and motets, after him, this techniques have used in the XIX. century.

2016. szeptember 17., szombat

Ockeghem: S'elle m'aymera je ne scay

HU
Kedves Olvasó!

A mai napon Johannes Ockeghem reneszánsz, franko-flamand zeneszerző egyik madrigálját linkelem. A szöveg természetesen a szerelemről szól.

EN
Dear Reader,

Johannes Ockeghem was a Renaissance, Franco-Flemish composer. I share one of his madrigals. The lyrics is about love, naturally.

2016. április 2., szombat

Thomas Tallis: Spem in alium

HU
Kedves Olvasó!

Mára egy igazán gyönyörű és igazán különleges motettát linkelek. Szerzője Thomas Tallis angol reneszánsz komponista.

A mű érdekesség, hogy ez a motetta negyven  szólamú, nyolc öt szólamú (szoprán, alt, tenor, bariton, basszus) kórusra íródott. A fáma szerint a művet, Tallis,  I. Erzsébet angol királynő első születésnapjára kompnálta.

A művet a Tallis Scholars angol kórus adja elő, mely egy professzionális, vokális régizenére szakosodott együttes.

EN
Dear Reader,

Today, I share a very beautiful and especial motet was composed by Thomas Tallis English, renaissance composer.

This is a motet for 40 voices, and it composed for eight choir (soprano, alto, tenor, baritone and bass). According to the rumour, Thallis composed this piece for Elizabeth I first birthday.

The motet is performed by Tallis Scholars.


2015. július 11., szombat

Petrovics Emil: Játszik a szél

HU
Kedves Olvasó!

Petrovics Emil a XX. század kiemelkedő magyar komponistája, rengeteg műfajban alkotott és számtalan elismerő díjat kapott.

Ő volt az első magyar musical színház egyik alapítója, pályája során egyetemi tanárként dolgozott a Színház- és Filmművészeti és a Liszt Ferenc Zeneművészti Főiskolán. 1986-1990 között a Magyar Állami Opera igazgatója, 2003-2005 között az intézmény főzeneigazgatója.

EN
Dear Reader,

Emil Petrovics was the most noticeable, Hungarian composer of the XX. century. He worked many genres and received many awards.

He was one of the founder of the first musical theatre in Hungary, during his career, he worked in the University of Theatre and Film Arts and the Liszt Ferenc Academy of Music as a professor. He was the director of the Hungarian State Opera between 1986-1990, and he worked on the opera as principal musical director between 2003-2005.

2015. január 10., szombat

Passereau: Il est bel et bon

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra egy nagyon jópofa és teljesen fogyasztható francia madrigált linkelek, a King's Singers előadásában.

EN
Dear Reader,

I linked a very funny and easy, French madrigal for this day, performed by The King's Singers.


2014. augusztus 30., szombat

Arcadelt: Il bianco e dolce cigno

HU
Kedves Olvasó!

Mai bejegyzésemben ismét vokális muzsikával foglalkozok.

A reneszánsz a vokális zene fénykora volt. Köszönhető ez annak is, hogy a hangszerek ebben a korban még igencsak fejletlenek voltak. Ebben a korszakban keletkeztek a zeneirodalom legszebb madrigáljai.

A mai madrigál szerzője Jacques Arcadelt holland zeneszerző, aki nemcsak a mai Hollandia, hanem a mai Franciaország és az akkori Itália területén is tevékenykedett. Itália egyébként a reneszánsz korban az európai kultúra fellegvára volt. A madrigál előadói a King's Singers énekegyüttes, akik méltán foglalnak helyet a világ legjobb énekegyüttesei köztött.

EN
Dear Reader,

Today, I write vocal music again.

The Renaissance was the heyday of vocal music, because the instruments were underdeveloped. But the most beautiful madrigals were composed in this era.

The madigal, which I share, was composed by a Dutch composer, Jacques Arcadelt. He worked not only in Netherlands but in France and Italy too. (In this era, Italy was the acropolis of the European culture). The madrigal is performed by the King's Singers.


2014. június 28., szombat

Bennet: Weep, O mine eyes

HU
Kedves Olvasó!

Eleddig kevesebbet írtam blogomban a vokális zenéről, mint az instrumentális muzsikáról. Most ezen az arányon szeretnék javítani valamelyest egy nagyon szép angol madrigállal. Melynek zeneszerzője John Bennet, címe pedig Weep, O mine eyes.

EN
Dear Reader,

I have written less about vocal music, than instrumental music. That's why I share a beautiful, English madrigal today.
The music of the day is John Bennet's Weep, O mine eyes.


2014. január 12., vasárnap

Múlt és jelen

Kedves Olvasó!

Ma egy igazi kuriozumról fogok írni. A bejegyzés végén ma is két videó lesz, de ugyanarról a műről. Az érdekessége a két felvételnek nem a művészi interpretációk közötti különbség, hanem az előadók közötti különbség lesz.
A mai zenemű Hans Leo Hassler német korabarokk zeneszerző Ach, weh des Leiden című műve (létezik magyar fordítása is Őszi fák címen, Szabó Miklós szövegével). Az előadók pedig a King's Singers és a Banchieri énekegyüttes.

A King's Singers világhírű angol énekegyüttes, szinte teljesen egyedülálló a maga nemében. Különlegességük, hogy csak férfi tagjai vannak az együttesnek, vagyis a szoprán és mezzoszoprán szólamokat kontratenorok, az alt szólamot kontraalt énekli. Természetesen van tenor, bariton és basszus énekes is (feltéve, hogy van bariton szólam, ugyanis jelen művünk "csak" ötszólamú). A King's Singers felvételének az érdekessége, hogy Hassler idejében ez a mű nagyon hasonlóan szólalhatott meg (a középkorban a nőknek nem volt szabad énekelniük, így a ma női szólamként ismert szoprán, mezzoszoprán és alt szólamokat kisfiúk, kasztráltak, vagy, mint jelen esetben is, falzettista kontratenorok énekelték). Tehát, ha úgy vesszük, ez a felvétel tekinthető a mű teljesen autentikus interpretálásának.

Ezzel szembe szeretném állítani a Banchieri, szintén világhírű, magyar énekegyüttes felvételét, ahol zeneileg semmivel nem rosszabb felvételen figyelhetjük meg, hogy milyen amikor a szoprán és mezzoszoprán szólamokat női énekesek éneklik. Hangsúlyoznám, hogy a felvétel semmivel nem rosszabb, mint az első, mindössze érdekes megfigyelni a különböző összeállítású együttesek hangzásvilága közötti különbséget, hogy hogy szólalhatott meg egy kórusmű a középkorban és hogy szólal meg ma.
EN
Dear Reader,

I write a real curiosity today. I share two video with the same piece. The speciality of the videos are the artist. The piece of the day is Hans Leo Hassler’s Ach, weh des Leiden. The performers are The King’s Singers ad the Banchieri Singers.

The King’s Singers is a very special ensemble, because all the members are male. In the Middle Ages, the women must not sing, thus this record is very authentic. The piece may sounded in the same form at the age of Hassler.

On the record of the Banchieri Singers, the soprano and alto parts of the piece were singed by women. This give the record an other sounding then the performance of The King’s Singers. Let’s listen it.

                                            A King's Singers előadása
The performance of The King's Singers

                                    És a Banchieri énekegyüttes felvétele
 And the record of the Banchieri Singers

2014. január 3., péntek

Blogindító

HU
Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót! Hímessy Áron zeneszerző vagyok.

Blogom célja, hogy megismertesse a kedves Olvasót a komolyzene csodálatos világával. Ehhez a YouTube videómegosztó portál komolyzenei videóit hívom segítségül, melyek kiválasztásánál az elsődleges szempontok a videó hangminősége és az interpretáció minősége. A videó képvilága csak sokadlagos szempont, hiszen nem arról szól a blog.
Ennyi bevezető után vágjunk is bele!

Komolyzenei kalandozásainkat a Német-római Császárság területén kezdjük, a reneszánsz korban. A reneszánsz kor a vokális műfajok virágkora, elsősorban két műfaj az egyházi motetta és a világi madrigál élte ekkor fénykorát. A korszak elején még a homofón szerkesztésmód volt a jelemző, a korszak vége, a későreneszánsz, egyértelműen a vokálpolifónia virágkora is.
A hangszeres zene ebben a korszakban, kicsit még háttérbe szorult, elsősorban  a hangszerek fejletlensége miatt, bár jelenleg a reneszánsz instrumentális muzsika virágkorát éli, köszönhetően az úgynevezett régizene együtteseknek.
Érdekes, hogy ebből a korból szinte nincs köztudatban lévő német zeneszerző, pedig az ezt követő barokk korban igen jelentős német dominancia figyelhető meg.
Mai bejegyzésemben egy svájci származású német komponistával szeretném megismertetni kedves Olvasómat. Ez a komponista Ludwig Senfl.
Ludwig Senfl (kb. 1486-kb. 1543) mondhatni a reneszánsz korszak csúcsán élt. Zenészi, zeneszerzői pályafutása Zürichben kezdődött, ahol is kóristafiú volt I. Miksa német-római császár udvari kórusában. Itt ismerkedett meg Heinrich Isaac-kal (az udvari kórus vezetője és udvari komponista volt), aki első tanítómestere lett. Kóristaként követte a császárt Bécsbe, ahol három évet tanult, majd két éves utat tett Itáliába az akkori kulltúra fellegvárában. Isacc halála után (1517), megkapta az udvari zeneszerzői rangot.
I. Miksa halála után körülményei rosszra fordultak, ugyanis V. Károly I. Miksa legtöbb zenészét, így Senfl is, elküldte. Ezután sokat utazott, hogy zeneszerzői állást kapjon, majd 1521-ben részt vett a wormsi birodalmi gyűlésen, ahol megismerkedett Luther és tanaival, és Luther szimpatizánsává vált (bár sohasem lett hivatalosan protestáns). Ezután Münchenben talált állást, ahol egy olyan nagyformátumú zeneszerzőt kerestek, aki méltán továbbviheti a város zenei hagyományait és ugyanakkor elfogadja a protestáns nézeteket. Ezután egészen halálig Münchenben dolgozott.
Bejegyzésem végéhez közeledve pár szót szeretnék ejteni a madrigál műfajáról. A madrigál rövid, lírai hangulatú, világi témájú általában a capella formában írt homofón vagy imitációs kórusmű. Alapvetően kamaraénekkara írták, hiszen ebben a korban Európa legnagyobb énekkarra is csak 16 tagú volt (ez az énekkar történetesen a magyar Mátyás király udvarában működött), így jellemzően a szólamok száma 3 és 8 között változik. A madrigál szövege gyakran irodalmi szöveg, mely mindíg az azt megzenésítő művész anyanyelvén íródott.
Bejegyzésem végén pedig álljon, az eléjén már megigért youtube videó, ami nem más, mint Ludwig Senfl egy szerelmes madrigálja az Ach, Elslein liebes Elselein mein.

EN
I greet You with a great love, dear Reader! I am Áron Hímessy, composer.
The purpose of my blog to acquaint the Reader the world of classical music. I will use the YouTube’s classical music videos to show interesting music for You. The first viewpoint of the video selection is the quality of the music and not the imagery!
So… Come on!

We start our journey in the land of Holy Roman Empire, at the age of Renaissance. In the  Renaissance, the vocal music bloomed, the two main genre was the madrigal and motet. At the beginning of Renaissance was the homophonic editing the main direction of composing, but the end of the era was the heyday of the vocal polyphony.
The instrumental music took a back seat in this era, mostly underdevelopment of the musical instrument. But probably, the Renaissance instrumental music bloom, gratitude for the early music ensembles.
Interestingly, of this ear were not know German composer, however, in the Baroque era were a totally German prevalence.
In this post, I want present you a Swiss-born German composer, Ludwig Senfl.
Ludwig Senfl (born about 1486, died 1542 or 1543) lived in the Renaissance era. He started his career in Zurich, where he sang the court choir of Maximilian I, Holy Roman Emperor. Here met Heinrich Isaac (he was the leader of the choir and the composer of the court) who was his first master. Senfl followed Isaac to Vienna as a singer, and he studied three year there. After the stay in Vienna, he took a two years journey in Italy, the cultural centre of the era. After the death of Isaac, he got the title of the court composer.
After the death of Maximilian I, the things went wrong because Charles V fired the most musician thus Senfl too. He travelled widely, that he got a composer job. In 1521, he took part the Imperial Diet in Worms, where he became acquainted Luther and his doctrines, and became Luther’s sympathizer (but he never became formal Protestant). After this Diet, he got a job in Munich, where found a qualified composer, who cloud continue the musical tradition of the city and accept the Protestantism too. He worked in Munich until his death.
And finally, I write a few lines for the genre, madrigal. The madrigal is a short a capella choir piece, in which use homophonic or imitative technique of composing. It has a lyrical mood and secular theme. The madrigal is composed for chamber choir, this is evident, because the largest choir got 16 members at this time (and it functioned in Hungary, the court of Matthias I, Hungarian King). The number of the parts in madrigal is from 3 to 8. The lyrics can be a literary text, which language is often the native language of the composer.
In the end of the post, I share musical video from YouTube. In the video sounds a love madrigal from Senfl, Ach Elslein, liebes Elselein mein.