Arnold Bax: Hárfakvintett

HU
Kedves Olvasó!

Arnold Bax angol neoromantikus zeneszerző és zongoraművész volt. Most hárfára és vonósnégyesre írt Kvintettjét osztom meg.

EN
Dear Reader,

Arnold Bax was a neoromanticist composer and piano player. Now, I share his Quitett for harp and string quaetett.

Rautavaara: Ballada hárfára és vonósokra

HU

Kedves Olvasó!

A mai napon Einojuhani Rautavaara, kortárs, finn zeneszerző hárfára és vonósokra komponált Balladáját osztom meg.

EN

Dear Reader,

Today, I share Einojuhani Rautavaara's, Finnish, contemporary copmoser, Ballad for Harp and Strings.

Sem Dresden: Szonáta fuvolára és hárfára

HU

Kedves Ovasó!

A mai napon Sem (Samuel) Dresden fuvolára és hárfára írt Szonátáját osztom meg. Dresden holland XX. századi zeneszerző, karmester és zenetanára.

Zenéjéről elmondható, hogy érdekelte az impresszionizmus, de a reneszánsz polifónia nyomai is megfigyelhetők szerzeményein.

EN

Dear Reader,

Today, I share Sem (Samuel) Dresden's Sonata for flute and harp. Dresden was a Dutch coposer, conductor and teacher.

His music is influenced by the impressionism, but he took an interest in Renaissance polyfony.

Maurice Ravel: Bevezetés és allegro hárfára, vonósnégyesre, fuvolára és klarinétra

HU

Kedves Olvasó!

A mai napon Maurice Ravel egyik kamarazenei művét osztom meg, a címe: Bevezetés és allegro hárfára, vonósnégyesre, fuvolára és klarinétra.

EN

Dear Reader,

Now, I share Maurice Ravel's chamber music piece, Introduction and allegro for harp, string quartet, flute and clarinet.

Germaine Tailleferre: Hárfaszonáta

HU

Kedves Olvasó!

A mai napon Germaine Tailleferre, francia zeneszerző Hárfaszonátáját osztom meg. Germaine Tailleferre a Les Six francia zeneszerzőcsoport egyetlen női tagja. Tailleferre elsősorban zongoradarabjairól híres, de több versenyművet, operát és balettet komponált, illetve kamarazenéje is említésre méltó.

EN

Dear Reader,

Today, I share Germaine Tailleferre's, French composer, Sonata for harp. Germaine Tailleferre was he only female member of the group of composers known as Les Six. She known her piano pieces in the first instance, but she composed concertos, operas and ballets, and her chamber music also notable.

Charles Camille Saint-Saëns: Románc fuvolára és hárfára

HU

Kedves Olvasó!

A mai napon Charles Camille Saint-Saëns francia zeneszerző, karmester, zongorista és orgonista fuvolára és hárfára írt románcát osztom meg. A románc szabad formájú szentamentalista dal, a hangszeres zenében gyakori.

EN

Dear Reader,

Today I share a romance for flute and harp by Charles Camille Saint-Saëns, French composer, conductor, pianist and organist. The romance is a song with free form, mainly composed for instruments.

Frescobaldi: La Capriola

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra Girolamo Alessandro Frescobaldi későreneszánsz romatikus zeneszerző egyik canzonaját osztom meg.

A canzona éneket, dalt jelent. Mint zenei műforma a XII-XVII. század között szinte minden században mást jelentett. A XVI. század előtt még egyérelműen vokálisműfaj volt, de a XVI-XVII. században, már hangszeres műfajként is megjelnet, mint az a linkelt videón is hallható.

EN
Dear Reader,

I share a canzona from Girolamo Alessandro Frescobaldi, today.
The canzona means song, but in the XVI-XVII. centuries, became a instrumental genre too.

Reinhold Glière: Hárfaverseny

HU
Kedves Olvasó!

Reinhold Moritzevich Glière (született: Reinhold Ernest Glier) német-lengyel származású, XX. századi, orosz zeneszerző.

A mai napra op. 74. Esz-dúr hárfaversenyét osztom meg.

EN
Dear Reader,

Reinhold Moritzevich Glière (born: Reinhold Ernest Glier) was Russian composer with German-Polish ancestry.

Today, I share his Concerto for harp in E flat major Op. 74.

Rautavaara: Hárfaverseny

HU
Kedves Olvasó!

A mai napra Einojuhani Rautavaara kortárs, finn komponista hárfaversenyét hoztam. Rautavaara Sibelius mellett a legjelentősebb finn zeneszerző. Pályája elején a dodekafón szerialitást technikájit alkalmazta, későbbi műveiben (mint jelen művén is) a neoromantika stílusjegyei érezhetők.

EN

Dear Reader,

Einojuhani Rautavaara was one of the most prominent Finnish composer of the XX. century. I share his Harp concerto today. In the beginning of his career, he used the technique of dodecaphone seriality, in the end of his career, he used the style of Neoromanticism.

Tournier: Szonatina hárfára

HU
Kedves Olvasó!

A hárfáról már írtam a blogomban. Most ismét hárfamuzsika kerül terítékre.

A mű szerzője Marcel Lucien Tournier francia komponista, akinek, lévén,hogy maga is hárfán játszott, rengeteg művet írt hárfára. És igen jelentőset alkotott a hárfa oktatásának terén is.

Mára op. 30 szonatináját linkelem. A szonatina műfaja nagyban hasonlít a szonátához, bár mondanivalójában, és koncepciójában a szonátánál kisebb, vázlatosabb.

EN
Dear Reader,

I have written about harp. Today, I share harp music again.

The composer was Marcel Lucien Tournier, who was a harp player too, thus he composed many harp music. And he was a prominent harp teacher too.

Today, I share his op. 30. Sonatina for harp. The sonatina is similar like sonata, but its have a more schematic idea of music.

Vivaldi: A-moll szonáta fagottra és hárfára

HU
Kedves Olvasó!

Úgy gondolom, Antonio Vivaldit nem kell bemutatnom a komolyzenét kedvelő közönségnek, valamint nem gondolnám, hogy a szonáta műfaj ismeretlen lenne bárkinek. A műben hallható hangszerekről, a fagottról és a hárfáról, is írtam már blogomba. Ami miatt mégis különleges ez a zenemű, hogy igen kevés művet írtak, amely ezen két hangszeren szólal meg, és még ritkábban adják elő őket. Ezért szeretném megmutatni a kedves Olvasónak, ezt az egyébként igen könnyen fogyasztható, de mindenképpen mesterműnek számító, gyönyörű szonátát.

EN
Dear Reader,

Antonio Vivaldi is a very popular in the world of classical music and the sonata is also a known genre. I wrote about bassoon and harp too. So... Listen this beautiful Sonata for bassoon and harp in A minor from Vivaldi.

Impresszionizmus a zenében

HU
Kedves Olvasó!

Ma a zenei impresszionizmusról szeretnék pár gondolatot írni.

Maga az impresszionizmus a festésetben gyökerezik, alapja, hogy a festők meg szerették volna örökíteni benyomásaikat egy-egy épületről, tájról, városról. Jellemző erre a korszakra, hogy a festők ugyanazt különböző napszakokban festeték le. Az impresszionizmus később az irodalomban is teret kapott.

A zenei impresszionizmus viszont igen csak egyedi és sok érdekes sajátsággal bír. Hiszen érzelemeket, impressziókat, lelki állapotokat talán zenével a legkönnyebb kifejezni. De ezen benyomások tárgyát zenében megörökíteni igen csak komoly kihívás elé állíthatja a zeneszerzőt. Gondoljunk csak bele, az ősidők óta a zene lehet egyfajta kapcsolat az Istennel és a zene ennek a speciális kapcsolatnak a hangulatát teremti meg. De ha megnézzük, az impresszionista zene nem csak a hangulatot kívánja "megfesteni", hanem magát a hangulatot kiváltó eseményt, élményt, tárgyat, tájat. Gondoljunk csak Claude Debussy A tenger című művére, ahol nemcsak az élmény van megörökítve a műben, hanem maga a tenger, mint táj, jelenség, természeti képződmény.

A mai zene a fentebb már említett Debussy egyik szonátája, egyrészről azért választottam ezt a művet, mert Debussy a zenei impresszionizmus, legismertebb és megkerülhetettlen alakja, másrészt a mű hangszerelése nagyon érdekes, ugyanis fuvola, brácsa és hárfa szerepel benne. Nagyon érdekes ezen három hangszer együttes használata, hiszen nem mindennapi összeállítá ez, és igencsak előre mutató választás, hiszen az ilyen szokatlan hangszeres összeállítású zeneművek inkább a XX. század második felében terjedtek el. Tehát a mai zenemű Debussy: Szonáta fuvolára, bácsára és hárfára.

EN

Dear Reader,

Today, I write about impressionism.

The impressionism was a style of the painting, in this style the painters tried to paint his impressions. After the painters, the writer also tried to write his impressions.

The impressionism in the music is very special. The music is always express emotions, moods, if you like, impressions. At the ancient times, the music was the way of the communication with the God. But if you see Debussy’s The sea, you can consider the way as Debussy “paint” the sea.

The music is the day was also written by Debussy. As I mentioned, Debussy was the most prominent figure of the musical impressionism. The music which I share have a very interesting facture. Debussy use flute, viola and harp, this is a very interesting ensemble. So, listen the music of the day!

Debussy: Sonata for flute, viola and harp

Egy "elfeledett" hangszer

HU
Kedves Olvasó!

A mai bejegyzésem egy méltatlanul keveset látható és hallható hangszerről, a hárfáról fog szólni.

Azért gondoltam, hogy a hárfáról írok, mert tulajdonképpen, ma Magyarországon hárfával csak szimfónikus zenekarban találkozhatunk, mint zenekari hangszer. Pedig micsoda múltja van ennek a csodálatos hangszernek! Ebből szeretnék most pár részletet felvillantani.

A hárfa ősidők óta ismert hangszer, már a bibliai időkben is ismerték, hiszen igen fontos kelléke volt az istentiszteleteknek, mint az éneket kísérő hangszer, így a hárfa, a lantokkal együtt, az Isten dícsőítésére szolgált.

Majd az ókorban, profánabb célokra, mulatságokon való muzsikálásra használták. Előbb a görögök, majd a rómaiak. Ez a gyöngyörű hangszer volt talán a legjelentősebb ezen kor zenéjében, hisz mindamellet, hogy szólóhangszerként használták, a korabeli zenei együtteseknek is nélkülözhetettlen tagja volt.

Ez a dominacia a középkor elején valamelyest visszaesett, mert a trubadúrok (valószinűleg könnyebb hordozhatósága miatt) a lantot reszesítették előnybe.

A reneszánszban, ahol már megjelentek a mai értelemben vett első kamarazenekarok, a hárfa mind szólóban, mind együttesben nagy népszerűségnek örvendett.

A barokk és klasszicizmus korában a hárfa már nem csak, mint együttes tagja, hanem a versenyművek megjelenésével, mint koncsertáló hangszer is igen közkedvelt lett.

A romantika során valamelyest visszaszorult ez a gyönyörű hangszer, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a több más hangszer is előtérbe került. Hiszen ez az a kor, amikor a hangszerek rohamos fejlődésnek indultak (például a rézfúvósok billentyűket kaptak).

Így értünk el a XX. századba, melynek eleje a jazz megjelenésének ideje, és ez hatott a komolyzenére és a komolyzenei hangszerelésre is. Illetve ez az a kor, ahol az őskor után újra előtérbe kerültek  az ütőshangszerek is. De természetesen ekkor is írtak műveket hárfára is.

A hárfa természtesen rengetegett változott amég az izraelita istentiszteleteken használt formájából eljuttott a ma használatos pedálhárfáig, de nem szeretném ezzel untatni az olvasót és nem is érzem magam kompetensnek a témában.

Végezetül inkább álljon itt egy szóló hárfa szonáta, ami bizonyítja hogy ennek a gyöngyörű hangszernek igenis van létjogosultsága a mai zenében is. Ez a mű Paul Hindemith 1939-ben szerzett Hárfa szonátája.

EN

Dear Reader,

Today, I write about a undeservedly less see and hear musical instrument, the harp.

I think, I write about a harp, because the harp is a very rarely heard instrument, it is almost heard only in the symphonic orchestra. And excepting a few concert, we can not hear harp as a solo instrument. But this beautiful instrument has a very wide literature. So, I write some thought about harp.
The harp is an ancient instrument, it knew at the prehistoric times, It was a used instrument in the Bible, the harp was used in the ancient worship as the accompaniment of singing.
At the Antiquity, the harp was used more profane aspect, it was used to play music in the revel. Previously the Greek, after the Roman. This beautiful instrument was maybe the most important the music of this era. It was used as solo instrument and as a member of an ensemble.
At the early Middle Ages, the popularity of the harp was decrease, because the troubadour used lute instead harp.
At the Renaissance era, the today known chamber orchestras and the harp was a popular instrument as a solo instrument and as a member of the orchestra.
At the Baroque and Classical era, the harp used as a solo instrument, as a member of an ensemble or as a solo instrument in a concerto.
At the Romanticism, the harp’s popularity decreased, because the musical instruments improved in this era (e.g. the brass instrument got valves).
At the beginning of XX. century, the jazz was formed and the jazz affected the classical music and orchestration. The percussion popularity was increased. But the composers composed harp music of course.

Finally, I share a solo harp piece. Paul Hindemith Sonata for Harp, it was composed in 1939.